Poszeidón gyöngyszakálla - Görög-latin intertextusok nyomában, Janus Pannoniustól Weöres Sándorig

„Nemcsak az áthajózás, az átúszás, az átjutás folyamata lehet kalandos, hanem a hazatérés utáni helykeresés is, az elfogadás, a befogadás módjai, a vendégként vagy ismerősként kezelés különféle megnyilvánulásai. S felér egy kalanddal ezeknek a megérkezésnek a dokumentálása is: a helyváltoztatás dinamikája úgy is átélhető, ha szövegekben figyeljük az antik mítosz és a mindenkori jelen találkozásait.” Polgár Anikó (1975) költő, műfordító, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének oktatója. Kötete elsősorban a szövegek mozgásait követi nyomon, illetve ezeken keresztül a kulturális transzfereket. A könyv fejezetei négy tematikus egységbe rendeződnek. Az első egység a reneszánsz és barokk antikvitáskép egy-egy mozzanatát villantja fel. A második egység fordítástörténeti problémákat tárgyal a felvilágosodás korától napjainkig, a harmadik és negyedik pedig a 20. századi költészet és próza mitikus elemeit vizsgálja, egyrészt a kulturális emlékezet és az utazás kérdésköréhez, másrészt Weöres Sándor munkásságához köthetően.