Kafka fia

A Kafka fia egy befejezetlenül maradt Borbély Szilárd-regény. A szerző hagyatékából származó szöveg, mely kelet-európai apákról és fiúkról szól, mindeddig csak német kiadásban látott napvilágot. A történetek egyik szálán a világhírű író apja, Hermann Kafka nyomába eredünk, egy másik szálon Franz életének „nappali” világa és az írás iránti szenvedély természete tárul fel, a háttérben az apa fenyegető árnyékával, míg egy harmadik narrátor – úgy is mint a könyv szerzője, vagy éppen mint „Kafka fia” – az írásban és Kafka rokon alakjában lel rá a kétségbeesés otthonosságára. Elődök és utódok bonyolult viszonya nem csupán a két Kafka kapcsolatának fiktív és valóságos elemeket vegyítő ábrázolásában mutatkozik meg. Borbély Szilárd epizodikus töredékekből összeszőtt regénye a szerzőtől megszokott sűrített, kifinomult nyelven, erős vonásokkal idézi a kafkai szemléletmód végletes vonásait, az életmű emblematikus motívumait, de az irodalmi származástan és a személyes történet szerteágazó kérdéseit sem kerüli meg. „Miután otthontalansága egy váratlan, ám annál törvényszerűbb tragédia nyomán véglegessé vált, ennek a regénynek a lapjain azért kelt útra, hogy megértse azokat, akikhez éppúgy nincs köze, mint saját elkerülhetetlen jövőjéhez.”