A legnagyobb bolond (e-könyv)

Nem csak írt sokfélét, de el is ért sokfélét. Az akadémia levelező tagjának választotta 1892-ben. A millenniumkor nemességet kapott a királytól. Az utóbbi években pedig főrendiházi taggá nevezte ki. Lapja nagy súllyal biró, mert a legolvasottabb organumok közé emelkedett. Rákosi Jenő nem csak a lapjával és tollával szól hozzá a közügyekhez, hanem személyével is épúgy kiveszi részét a társadalmi mozgalmakban. Elnöke a hirlapírói Otthonnak s irányítója a sajtó törekvéseinek. Sovin magyar s ily értelemben agitál állhatatosan. Egyébiránt alig van közhasznú kérdés, amibe ő bele ne ártaná magát hasznos módon. Ráér mindenre, mintha száz keze volna. Szobor-bizottságokban tanácskozik. Ujságírók dolgában reprezentál. Idegeneket kalauzol. Felolvasásokat tart az ország különféle városaiban. Prológokat ír a szinházi meg-nyitásokra. Jótékony egyletekben szónokol. Nemzeti gyüjtések elé ír lelkesítő felhivásokat. Szóval, Magyarországnak nem csak újabbi irodalmi, de kulturális és politikai történetébe sem lehetne belemélyedni, hogy ott Rákosi Jenő nyomaival ne találkoznék a kutató. Sőt mint Bosco, aki állítólag egy ugyanazon órában és perczben mutatkozott Bécs minden kapuján, Rákosi alakja sok ponton jelenik meg egyszerre is. Működésének nyomai és eredményei befonják, beerezik a magyar közéletet szinte egészében. (Mikszáth Kálmán)