Bányató (2. kiadás)

„Szemben a semmivel, amely törvényes volna, itt minden, ami van, törvénytelen az utolsó szegig. A törvénytelenség rossz lelkiismerethez vezet, a rossz lelkiismeretből pedig csak ideiglenes és átmeneti dolgok születnek. A törvénytelenség miatt a bányató körül minden átmeneti és ideiglenes, a faházakból jórészt hiányzik a fa, a betonból a cement, a kutak nem érnek le a vízig, a kerítések egyszerűen átugorhatók, a kémények nem szelelnek, a kályhák az istennek sem melegszenek, a fák rövid időn belül kipusztulnak, és rádőlnek az átugorható kerítésre, amelyet aztán soha többet nem javít meg senki.” Péterfy Gergely 2004-ben írt regénye – mely most új kiadásban jelenik meg – a Bányató különös világba invitálja az olvasót, ahol a főszereplők a társadalom peremére szorult, lézengő figurák között próbálnak értelmet vinni a létezésbe.