A nap és a hold dala

A 17. századi Franciaországban a nagyratörő király, XIV. Lajos udvarában a bőség és a szépség uralkodik. Ám mindennek van árnyoldala; a léhaság kegyetlenséget szül, és a tudomány és alkímia keveredik egymással. Az udvaroncok – lakomázzanak a Tükörteremben, vagy lakjanak a versailles-i kastély poloskáktól nyüzsgő padlásszobáiban – egymással versengve próbálnak kedvére tenni az uralkodónak. És ezért mindent feláldoznak: a pénzüket, az elveiket, még akár a szent köteléket is fivér és nővér között.
Regnálásának ötvenedik évére a Napkirály Európa élenjáró hatalmává tette országát. Hataloméhsége azonban nem ismer határokat. Gondol egyet, és egy olyan expedícióra küldi természetfilozófusát, amelynek célja a halhatatlanság forrásának meglelése – amit a ritka, mitikus tengeri szörnyek révén vél elnyerni. Így Yves de la Croix atya istene, hazája és a király dicsőségére felfedezőútra indul, ahonnan sikerrel tér vissza: egy jegelt, lepelbe burkolt tetemmel és egy ponyvával letakart dézsával, amelyben eleven, rémült teremtmény lapul.