Történelmi helynevek és műkifejezések szótára

Minden történelmi változásnak alapja a földrajz, mert minden eseménynek színhelye van, úgyhogy a történelmet mozgó földrajznak is nevezhetjük. A geográfia a történelem legfontosabb segédtudománya, mivel az emberiség lakóhelyével mint földrajzi egységekkel foglalkozik. Először 1921-ben jelent meg a Történelmi helynevek és műkifejezések szótára. A kiadvány 1500 szócikket tartalmaz. A szócikkek élén álló fogalmak között található: a) településnév: Arad, Frankfurt, Gallipolis, Ják, Koblenz, Konstantinápoly, Szécsény, Pistoria, Sodoma; b) tájegységnév: Chaldea, Dácia, Etelköz, Hercegovina, Pannónia, Sárrét, Szentföld, Toszkána, Vértes; c) országnév: Armenia, Görögország, Egyiptom, Mexikó, Németország, San-Marino; d) birodalomnév: Asszíria, Nagy-Bolgárország, Rumélia, Syria; e) folyónév: Laborc, Lajta, Memel, Rába, Tiberis, Visztula, Vrabas, Zsitva. A szótár második részében, a történelmi kifejezések között ilyen és hasonló fogalmak magyarázatát találjuk: Bach-huszárok, centralisták, egyházi nemesek, feljebbviteli bíróság, Gesta Romanorum, koronajavak, latifundum, restauráció, tárnokmester, urbárium, virilista. Ajánljuk a Történelmi helynevek és műkifejezések szótárának reprint kiadását azoknak, akik érdeklődnek a történelem iránt, és régebbi történelmi forrásokban, ill. történész munkákban előforduló kifejezések jelentésére kíváncsiak.